Rádóckölked

A falu Körmendtől 8 km-re északra fekszik Nagykölked és Egyházasrádóc között. Két, egykor önálló faluból, a Nagykölked szomszédságában fekvő Kiskölked ből és az Egyházasrádóc melletti Pusztarádóc ból áll. A község területén ősidők óta élnek emberek, határában megtalálhatók az újkőkor, bronzkori, kelta és római települések nyomai. Rádóc települést 1221-ben említik először Ecclesia S. Georgii de Radocz alakban. Köznemesi település volt, melyet 1238-ban Terra nobilium de Raduzt néven említenek. 1422-ben Raduch , 1449-ben Radocz néven szerepel az írott forrásokban. [2] Később két település alakult ezen a területen, melyből az egyházzal rendelkezőt Egyházasrádócnak, a tőle nyugatra eső falut pedig Pusztarádócnak nevezték. Pusztarádóc valószínűleg a török időkben elpusztult és sokáig lakatlan volt, innen kapta az előnevét. Kölked település 1221-ben Terra Kewlked néven szerepel először, 1279-ben Kulked , 1423-ban Eghazaskulked , 1425-ben Kwlked , 1439-ben Kelked , 1479-ben Eghazas Kewlked , 1486-ben Kelked néven említik. [2] 1314-ben a Szent Miklós tisztelétére szentelt itteni kápolnát, 1501-ben pedig a Szent Miklós tiszteletére szentelt itteni egyházat említik, melyek valószínűleg a mai Nagykölkedre vonatkoznak. Vályi András szerint "Egyházas Radócz, Puszta Radócz. Két elegyes magyar falu Vas Vármegyében, Egyházas Radócznak földes Ura Körméndy, és más Uraságok; Puszta Radócznak pedig Gróf Nádasdy Uraság, ez fekszik Felső Lendvához közel, mellynek filiája; lakosaik katolikusok, és másfélék, határbéli földgyeik jók, vagyonnyai külömbfélék, első osztálybéliek." [3] "Nagy, és Kis Kölked. Két falu Vas Várm. földes Uraik külömbféle Urak, lakosai katolikusok, fekszenek Körméndhez mint egy másfél mértföldnyire, földgyeik jó termékenységűek." [3] 1910-ben Pusztarádócnak 486, Kiskölkednek 148 magyar lakosa volt. Mindkét település Vas vármegye Körmendi járásához tartozott. Pusztarádócot és Kiskölkedet 1935-ben Rádóckölked néven egyesítették. A XX. század második felében jelentős hanyatlás következett be a község életében. Lakosságának száma jelentősen lecsökkent, épületeinek állaga leromlott, az ipari és mezőgazdasági üzemek megszűntek, infrastrukturális ellátottsága pedig rossz volt. Mára ezekről a problémákról már múlt időben beszélhetünk. Az elmúlt húsz évben kiépült a vezetékes ívó víz-, a földgáz-, és a telefonhálózat; a mellékutak is szilárd burkolatot kaptak, bővült a Faluház, és 5 db szociális bérlakás épült. 2007 óta üzemel a szennyvíztisztító rendszer, amely Harasztifalu és Nagykölked szennyvizét is tisztítja. Hamarosan a kábeltelevízió rendszerét is kiépítik. Újra üzemel a könyvtár, ahol internet elérési lehetőség is van. A sportolási igények kielégítésére megépült a sportcentrum: aszfaltos teniszpályával, kosárlabda-palánkkal, füves kis pályával. A Jó barátok Rádóckölkedért Egyesület 2011-ben önkéntes felajánlásokból az Európai Unió előírásainak megfelelő játszóteret épített. A Falugondnoki szolgálat 2009-től mikrobusszal segíti a rászorulókat ügyeik intézésében. A lakóépületek jelentős részén végeztek nagyobb felújításokat az elmúlt években. A tulajdonviszonyok változása után magyar és külföldi mezőgazdasági vállalkozók telepedtek le. Három nagyobb ipari üzem működik a községben, amelyek közel 150 embernek adnak munkalehetőséget. Községünk adottságait gazdagítja a természeti környezet, a csend és a nyugalom, az egészséges levegő. A község fekvése is kedvező, hiszen Ausztria határa légvonalban mindössze 5 km. A községtől 50 km távolságon belül pedig több mint 10 város fekszik. Községünk egybeépült Egyházasrádóccal, ahol közösen üzemeltetjük az oktatási és egészségügyi intézményeket. A lakosok római katolikus és református vallásúak. A református templom 1861-ben épült. Ezen kívül még említésre méltó építmény az ökumenikus harangláb, a Hősi emlékmű és a Faluház.