Tabula Hungariae

A Tabula Hungariae létrejöttének egyik fontos célja lehetett az egész Európát fenyegető török hódítás bemutatása is. A térkép egyik részlete a Magyarország számára utóbb végzetesnek bizonyult mohácsi csatát (1526) is megjeleníti: „Itt láthatja egy jámbor keresztény, miként nyerte el a török császár Isten végzéséből nagyon rövid idő alatt [...] Magyarországot...” A Tabula Hungariae, másként a Lázár-térkép az első Magyarországot ábrázoló nyomtatott térkép, amelynek 1528-ban kiadott, mai tudásunk szerint egyetlen fennmaradt példányát az Országos Széchényi Könyvtár őrzi. A térkép 2007-ben felkerült az UNESCO Világemlékezet Listájára. A középkori Magyar Királyság legkorábbi országtérképe hosszas, terepen végzett előkészítő munka után jöhetett csak létre. A Tabula Hungariae bemutatja a XVI. század eleji Magyarország természeti kincseit és gazdagságát, mintegy megjeleníti a török hódoltság korszaka előtti bőséget, amelyet így fejezett ki a kortárs Hagymási Bálint: „Termékenyebb táj nincsen a tiednél.” Az egyetlen fennmaradt Tabula Hungariae megszületésének története országhatárokon átnyúló együttműködés eredménye volt. A térkép kézirata, a munka nyomdai előkészítése, a térkép nyomtatása, tájolása és későbbi kiadásainak története számos érdekes kérdést rejt. A Tabula Hungariae létrejöttének egyik fontos célja lehetett az egész Európát fenyegető török hódítás bemutatása is. A térkép egyik részlete a Magyarország számára utóbb végzetesnek bizonyult mohácsi csatát (1526) is megjeleníti: „Itt láthatja egy jámbor keresztény, miként nyerte el a török császár Isten végzéséből nagyon rövid idő alatt [...] Magyarországot...” A Tabula Hungariae, másként a Lázár-térkép az első Magyarországot ábrázoló nyomtatott térkép, amelynek 1528-ban kiadott, mai tudásunk szerint egyetlen fennmaradt példányát az Országos Széchényi Könyvtár őrzi. A térkép 2007-ben felkerült az UNESCO Világemlékezet Listájára.