Tematín

Temetvény várának (Hrad Tematín) romjai mintegy 4 km-re találhatók Temetvény (Hrádok) községtől délkeletre a Kisinóc-hegység egy 564 méter magas csúcsán. Temetvény várának építtetője és építési ideje nem ismert. A legújabb dendrokronológiai vizsgálatok szerint a vár legrégebbi része 1241 és 1246 között épülhetett. Engel Pál szerint a vár 1265 előtt királyi vár volt, Fügedi Erik Rosd nembéli Mihályt és Demetert nevezi meg az építtetőknek, és mivel a fontos útvonalakra a környező hegyek miatt nem látott rá, így mentsvárnak határozta meg. Az újabb kutatások esetlegesen a Hont-Pázmány nemzetség Bényi ágából származó Kázmért és fiait is elképzelhetőnek tartják mint építtetőt (ők a közeli Csejte várának építői). Temetvény vára először egy 1270-ben kiadott oklevélben tűnik fel. Ebben az évben V. István király Endre comes fiainak, Demeter és Mihály comeseknek adományozta Füzér várát. Az indoklás szerint ők megvédték Füzér és Temetvény várát ( "...castrum Fyzer et castrum Temethyn..." ) V. Istvánnak atyjával, IV. Bélával való belháborúja (1264. december közepe és 1265. tavasza között) során. ( Zsoldos Attila szerint az oklevélben szereplő Temetvény nem egyezik meg a Nyitra megyei Temetvénnyel). 1272-ben a király megerősíti Mihály comest Temetvény birtokában. Ennek a korai várnak az északi részén volt a befelé nyitott toronnyal védett bejárata, és a délkeleti sarkában egy szabálytalan négyszög alaprajzú torony állt. A mostani déli palota helyén egy épület nyomait is megtalálták a kutatók. Okleveles adat nincs rá, de valószínűleg 1299 előtt Temetvény várát is erőszakos úton szerezte meg Csák Máté. A vár ekkor megsérülhetett, mert a dendrokronológiai vizsgálatok szerint a tartományúr valamikor 1298 és 1316 között átépítette, amely főleg a vár északi és nyugati részét érintette. A várhely legmagasabb pontján öregtorony épült. Temetvénynek a Csákok által épített közeli Tapolcsány várával hasonló a 14. századi alaprajza, és a két öregtorony is szinte azonos méretű (9x9 méter). Csák Máté halála után ez a vára is királyi vár lett. Az 1332-es pápai tizedjegyzék a vár uradalmához tartozó Hradek pébánosát említi. 1348. augusztus 1-én I. Lajos király az Újlakiak ősének, Raholcai Tót Lőrinc tárnokmesternek és fiainak adja a Nyitra megyei Temetvény várát a hozzá tartozó falvakkal együtt, azoknak a nápolyi hadjáratban szerzett érdemeikért ( "...quoddam castrum nostrum regium Themetyn vocatum in comitatu Nytriensi existens cum villis scilicet Harastnuk Pesseen Zeredahel Rety Madro et alia Madro Marwan Banya Duchreuy Harka Mosoch Lehata et Ratun vocatis ad ipsum castrum..." ). 1453.09.14-én V. László adományozási oklevelében megemlíti Themetwen várát, amely Újlaki Miklós erdélyi vajda és macsói bán tulajdona és békés birtokában voltak már elődei is. Temetvény egészen 1524-ig, Újlaki Lőrinc herceg haláláig a család kezén maradt, de soha nem töltött be fontosabb szerepet, csak birtokközpontként funkcionált. Az Újlaki család birtoklása alatt az északi palotát gótikus stílusban bővítették ki. 1524-ben II. Lajos király Temetvény várát és uradalmát (Bayna és Pesthyen oppidumok, Zerdahel, Lehota, Banyka, Rethee, Raduok, Horka, Kysmodroh, Nagmodroh, Olehota, Wylehota, Hwbyna és Morawany falvak és Ducibrod praedium) Thurzó Eleknek zálogosította el örökre 25.000 forintért. Thurzó Elek 1543-ban fiú utód nélkül halt meg. Míg a rokon ág férfi tagjai a szepesvári és bajmóci uradalmat kapták meg, addig lányai királyi engedéllyel semptei, galgóci, temetvényi és richnói domíniumokat. A rokonság között rögtön megindult a pereskedés a birtokokért. 1549-ben Temetvény Thurzó özvegye, Székely Magdolna és Báthori András (tárnokmester, Thurzó Elek idősebbik lányának, Annának a férje) közös birtoka. 1569-ben Thurzó Erzsébet, és férje Julius zu Salm und Neuburg gróf birtoka. 1596-ban halt meg Salm Anna, ekkor Temetvény Thurzó Elek néhai bátyjának, Györgynek az utódai kezére került (Thurzó Miklós, Kristóf, Elek és Szaniszló). 1597-től kezdve a Thurzóknak évi 30.000 forin